Egy ékszershop vezetése néha igen paranoiássá teszi az embert egy kis időre

Életem során már nagyon sok fajta üzletben dolgoztam vagy volt érdekeltségem. Voltam autószerelő, voltam ruhaeladó és a listát még egy darabig folytathatnánk. Az igazság az, hogy mivel általában szükségem volt az új kihívásokra és lehetőségekre ha egyszer eljutottam egy adott cégemmel olyan messze, hogy lehetőségem legyen eladni azt jó pénzért, akkor nem is tékozoltam az időmet és nyélbe ütöttük az üzletet. Mondhatjuk persze, hogy így sosem tudtam feltörni és mindig egy helyben topogtam, de ha bárki is megnézné a hasznomat ezeken az üzleteken, akkor azt látná, hogy bizony ugyancsak érdemes néha kiugrani a repülőből még akkor is ha az a tervezett repülési úton le is fog szállni. Sosem bántam meg egy ilyen döntésemet sem, ugyanis minden egyes eladott cégem után eggyel nagyobbat mertem álmodni a következővel. Eljutottam a kis sufni tuningtól odáig, hogy már a Budapest egyik legnagyobb ékszershopját üzemeltetem és sokkal jobban élek, mint arra bármikor is gondolni mertem volna. A dolog nyitja pedig tényleg csak ennyi volt: mertem kiszállni a dolgokból amikor úgy láttam, hogy én már többet nem tehetek hozzá. Persze a kockázat mindig nagy, hiszen a legritkább esetben van arra garancia, hogy az újonnan megalapított következő cégem sikeresebb lesz mint az előző vagy hogy egyáltalán eléri azt a szintet. Ezt a problémát igyekezetem a sok éves üzleti tapasztalatommal eltűntetni, ugyanis a legfontosabb a találékonyság és a rugalmasság, amik viszont olyan tulajdonságok, amik vagy megvannak egy emberben vagy egyáltalán nincsenek. Ha pedig szerencsés vagy és azok közé tartozol, akikben megvan ez a két fontos alapképesség, akkor joggal várhatod el magadtól, hogy a későbbiekben bármikor döntesz úgy, hogy váltasz vagy a kevésbé biztosra mész rá sikert érj el.

Ez történt akkor is, amikor az imént említett ékszershopot elkezdtem megtervezni és létrehozni. Talán ez volt életem egyik legnagyobb lutrija, hiszen ebben a szakmában már igen komoly pénzek forognak kézen nap mint nap és nem igazán teheted meg, hogy félgőzzel csináld. No nem mintha valaha is jellemző lett volna rám mindez, de be kell lássuk, hogy itt ettől függetlenül egészen más fordulatszámon kell pörögnöd mint általában. Azt persze tudtam, hogy bele fogok vágni, mert nagyon érdekelt a dolog, azonban itt már tényleg extrém óvatosan kezeltem mindent, a legjobbakat kértem fel már az üzlet megtervezésénél és kivitelezésénél is. Talán a legfontosabb mind közül a riasztó beszerelés volt. Tekintve, hogy nem kis értéket kell tárolnom és elzárnom nem engedhetem meg magamnak, hogy bármi hiba csússzon a gépezetbe. Így aztán rengeteg riasztókat beszerelő cég vezetőjével ültem le tárgyalni az elmúlt időszakban és hosszú időmbe telt mire kiválasztottam a végső partnert. Vicces is volt ezt látnom még belülről is, hiszen ha valami nem volt rám sosem jellemző az a paranoia és az indokolatlan aprólékosság, itt azonban mégis úgy éreztem, hogy akkora a szóban forgó tét, hogy nem engedhetem meg magamnak, hogy ne hozzam ki a legtöbbet a védelemből.

Szerencsére mostanra már lement annyi idő, hogy elmondhassam, kezdek megnyugodni és egyre inkább hátra dőlni a székemben, ugyanis nem igazán van már bennem félsz azt követően, hoy lement az első fél év a bolt életében és mindez idő alatt semmi vészjósló vagy baljós nem történt. Persze mindez semmilyen garanciát nem jelent a jövőre nézve, de én nagyon remélem, hogy nem is kell sosem aktivizálnom a tökéletesen megépített riasztó rendszeremet. Ráadásul hosszú idő után először úgy érzem, hogy ezt a bizniszt talán tényleg hosszú távon megtartom magamnak, ami egy igen jel a jövőbe előre tekintve.